2014. december 17., szerda

Kókuszgolyó kókusz nélkül

Semmi sem nagyobb szívás annál, ha valaki nem szereti a kókuszt, főképp, ha a párodról van szó!:) És persze főleg akkor ha az ember imádja a kókuszt! Nekem ugyanis a kókuszgolyó az egyik személyes kedvenc desszertem!:)
Viszont az ember alkalmazkodik, meg kompromisszumokat köt egy párkapcsolatban, hát íme, az én egyik kompromisszumom!:)

Recept:
50 dkg háztartási keksz (darált)
10 dkg vaj
10 dkg porcukor
3 evőkanál kakaó
Fél tasak vaníliás cukor
2 kanál lekvár (nálam a baracklekvár a befutó)

Az alapanyagokat összegyúrjuk (javaslom hogy kézzel) és ha nehezen tapadna össze, tehetünk hozzá egy pici tejet is.  Végül golyókat formálunk, és belehempergetjük amibe csak szeretnénk!
Jómagam ezúttal csokis tortabevonóval helyettesítettem, illetve csupaszon hagytam, mert így is tökéletes, de tudom ajánlani a pirított magvakat is!:)




2014. december 7., vasárnap

Roxy étterem, Siófok

Siófok, belváros, a gyönyörűen felújított tér sarkán található a Roxy nevű étterem, ahol ezúttal a vasárnapi ebédünket fogyasztottuk.
Nagyon hangulatos hely, a főpincér előre köszönt, segített helyet választani. December elején már karácsonyi fényekben tündökölt a hely, de legalább ízléses díszítéssel. Alapvetően modern helynek mondanám, ettől nekem mindig furcsán elüt a 90' évek zenéi ami minden esetben a háttérben megy.
Talán kicsit túlkritikus vagyok ha azt mondom, a székek botrányosak. Voltak padok amik kényelmesebbnek tűntek, de ami külön asztal-székek kombináció volt azzal eléggé félrenyúltak, mert konkrétan a háttámla teteje az ember háta felé dől, ergo nem tudunk hatra dőlni a székben?!
Ezt leszámítva egyébként minden rendben volt:) 

Első fogásnak hús levest és tatárbeafsteaket ettünk! A húslevesben nagyon ízes és finom volt a hús. A tatarbeafsteakről tudni kell hogy akkor jó ha a marha legnemesebb részét kapjuk a tányérunkra, plusz ki van jól inazva. Alapvetően rendben volt, egy nagyon picit ketchuposabb és inasabb volt a kelleténél, de gyönyörű tálalásban kaptuk, nagyszerű körettel.



Én nagyon sokáig a "nincs rossz kaja csak kevés majonéz" szellemben éltem az életemet. Nehezen próbáltam ki ételeket, még most is van, hogy egy kacsára rá kell beszélni, ha az étlapon ott van a rántott csirke is. 
Nos, ma viszont vasárnap lévén egyszerűen képtelen voltam levetkőzni szokásomat, és főételnek rántott húst kértem sült krumplival és paradicsom salátával. Annyit engedtem, hogy disznóból legyen a rántott szelet és ne a szokásos csirkéből. Majonézt is kértem, amit nem hoztak ki, majd amikor újra kértem nagyon udvariasan elnézést kérve elém tettek egy egész flakon univer majonézt!:)) Persze nekem tök oké, de mégis stílusosabbnak éreztem volna, ha csak kirakják egy kis tálkába vagy ilyesmi, na de tényleg nem akarok kötözködni;), az étel nagyszerű volt.

A párom cigánypecsenyét kért uborkával, nagyon ízletes volt és itt is kiemelném a tálalást. 
Azt gondolom, hogy minőségi alapanyagokból dolgoznak, jól főznek, tisztes adagokat kaptunk a tányérunkra és az ár-érték arányt is megfelelőnek mondanám;) 
Összességében 10/8!



2014. december 6., szombat

Bruschetta by E

A minap a nagy rohanásom közepette egy csodás reggelivel leptek meg! A Kedves amúgy is nagyon ütős a reggelikben!

Hozzávalók:
Magos vekni
Feta sajt/mozzarella
Bacon
Paradicsom
Frissen őrölt bors
Hagyma

A nagyon vékony kenyér szeleteket berakjuk a sütőbe, ott pirítjuk meg, majd rátesszük a vékonyra szeletelt mozzarellát vagy rákenjük a feta sajtot. 
Közben a bacont kisütjük egy serpenyőben és amikor ez már félig kész, hozzáadhatjuk a hagyma szeleteket is, majd ez is mehet a kenyerünkre. 
Végül nincs más hátra, mint a friss paradicsom és a frissen őrölt bors és máris kész a Bajnokok reggelije!:)

2014. november 28., péntek

Lekváros piskótatekercs

Nincs a világon egyszerűbb és finomabb desszert a lekváros tekercsnél!
Sosem sikerül a habot tökéletesre csinálni, de a végeredmény valahogy mindig a tökéletes és - nagyképűség nélkül - a rohadtul tökéletes között van valahol.
Az én tippjeim mindenképp hozzá: reszelt citromhéj+vaníliás cukor!!! Ezek kombinációja egészen egyszerűen csodára képes!!!


2014. november 27., csütörtök

Kamu brassói

Hozzávalók:
Csirke
Krumpli
Hagyma
Bacon
Pirospaprika
Fokhagyma
Bors
Olaj

Hogy miért is kamu? 
A brassói aprópecsenye alapvetően disznóhúsból készül. Nos, ezúttal én csirkéből készítem, mert mi ilyen csirkés család vagyunk. Meg ez egyébként a párom kedvence és ő így szereti.
Ami még fontos hogy a sült krumpli sem a megszokott (és hőn imádott) hosszúra vágott krumpli lesz, hanem szögletes ééés nem fagyasztott, hanem házi! Én esküszöm a mekis krumplira, szerintem annál jobb a világon nincsen. Leszámítva ezt a variációt, amit egyébként a párom anyukájától tanultam.

Kezdjük a csirkével. Először is feldaraboljuk a bacont, majd beletesszük a felmelegített serpenyőbe. Érdemes előre feldarabolni a hagymát, mert amikor látjuk, hogy a bacon kezd megsülni, akkor beletesszük ezt is. Még picit ropogjon a hagyma amikor hozzáadjuk a szintén felkockázott csirkét. Picit összekeverjük, majd jól átsütjük. Amikor ez megtörtént, levesszük a gázról, hozzáadjuk a pirospaprikát (pici erőset is aki szereti), a fokhagymát, a sót, borsot, majd visszatesszük és jól összekeverjük. Rátesszük a fedőt és pár percig hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek, közben pedig térjünk át a krumplira.

Nálunk ezúttal nem volt sima olaj, mondjuk úgy, hogy oliva olajjal készíteni egy picit költséges, de teljesen jó az is (főleg az egészségünknek). Bőséges olajat töltsünk a serpenyőnkbe majd amikor az felmelegedett, tegyük bele az egyenletesen felkockázott krumplit. 


Az elején hajlamos picit leragadni, érdemes keverni, meg egyébként végig oda kell figyelni rá, hogy egyenletesen süljön. Amikor már pirosra sült, rakjuk ki egy papírral kibélelt tányérra, amíg lecsöpög róla a felesleges olaj. Megsózhatjuk picit, majd tegyük ki sima tányérra, rá pedig mehet a csirke. 
Íme a végeredmény:



Mellé pedig kitűnő egy adag jóféle házi savanyúság:


2014. november 24., hétfő

New York

Amerikában jártunk, én személy szerint 5 napot. Ez alatt az 5 nap alatt igyekeztem minél több mindent megkóstolni, megízlelni, látni, érezni, stb.. Nyilvánvalóan a hotdog, hamburger, sült krumpli kombináció az alap, és valószínűleg nincsen olyan utolsó utáni diner étterem, ami ne kínálná előszeretettel menüben, akcióval az étlapján.

Na, de! Kezdem rögtön az elején; avagy a repülő úttal. Mondjuk ki, az ember nem is nagyon számít túlzottan nagy gasztronómiai élményre, de annyira éhes voltam, hogy szinte nem számított mit raknak elém. Valamilyen zöldség, feltételezhetően borsóféle volt, hússal, nokedlivel. Fent balra sajt, saláta, mellette valamilyen kevert süti. A zacskóban sós keksz, a kis tégelyben pedig víz. 



Amikor megérkeztem, otthon már este 10 óra volt, tehát eléggé fáradt voltam, hosszú volt az út is, de New Yorkban még mindig csak délután 3-4 óra volt.. Mivel tényleg kevés időt töltöttem ott, nem volt pihenésnek helye, egyből nyakamba vettem a várost ;) Amerikában rengeteg diner étterem van, ami azt jelenti, hogy a nap bármely szakaszában ehetsz ilyen helyen reggelit, ebédet, vacsorát. Félig gyorsétterem, de alapvetően tiszta, viszonylag nagy férőhelyesek ezek. Első este be is ültünk egy ilyenbe. Én egyből bevállaltam egy jóféle sajtburgert sültkrumplival, a Kedves pedig szendvicset sülkrumplival. Mindkettő nagyon jó volt, tényleg királyak ezekben!!!


A Wall Streeten sétálva szembejött velünk (vagyis mi vele) egy álló furgonos kávés. Jó dizájn, különleges kávét reklámozott, gondoltam csak kipróbálom. Én egyébként abszolút a gyenge kávé híve vagyok, szóval nekem bejött ez a standard gyenge amerikai kávé. Ha valaki a presso kávét szereti, na az valószínűleg kiröhögte volna. Tehááát New York City loves Street Coffee;


Már a többedik napon járkáltunk NYC-ben, amikor is rájöttünk mit hagytunk eddig ki; NATHAN'S Hotdog. Azt hallottuk róla, hogy ez valamilyen családi vállalkozás, különleges hotdoggal és az utóbbi években annyira híres lett, meg kinőtte magát, hogy szerte az országban terjed a vállalkozás. 
Érthető módon egyébként, ugyanis, életemben nem ettem még ilyen jó hotdogot (pedig nem is vagyok nagy hotdogos), és egyébként az a szósz, amit a krumplira rátesznek, na az valami isteni!



TriTip. A Rockefeller aljában, a Grand Centrál Terminál felőli kijáratnál beültünk egy gyorsat enni, hiszen még egy jókora shoppingolás várt ránk a Century21 nevű outletben, ahol 5 dollárért vágják hozzád a Tommy Hilfiger bugyikat. :)) Nos, kellett az energy!! :) Szóval ezúttal nem terveztük meg hol eszünk, csak random kiválasztottuk a helyet. Éééés ezúttal se tudtunk félrelőni;), az a rácsos krumpli valami eszméletlenül jó volt!


Azt tudni kell, hogy amikor megismertem a páromat, ő 4 év Amerika után költözött haza, szóval nagyjából mondjuk úgy, hogy képben volt a kinti ételekkel. (Mondjuk a papírtányéros taccos iránti szenvedélyét egyelőre még mindig nem értem) Amikor megismerkedtünk sokszor mondta nekem, hogy milyen kár, hogy nincs itthon amerikai főzős csatorna.. Sose mondtam erre semmit, de hát magamban mindig hálát adtam az Istennek, hogy nincs, mert én halálra unom magam, amikor apám a vasárnapi ebéd készítése közben a paprika tv-t akarja nézni.  Valahogy nekem ez nem gyere be, és  én ezt totál így képzeltem el Amerikában csupán csak annyi változással, hogy angolul megy. ÉS NEM!!!! A szállodában ahol laktunk ment ez a FoodNetwork nevű csatorna, és hát én teljesen rákattantam!! Totál pozitív csalódás, abszolút nem paprikatv szint!!! Ez érdekes, gasztronómiailag, akár történelmileg, az emberek akik főznek szimpatikusak, jó fejek és viccesek, egy kis reality műfajjal megfűszerezve, hát mindenkinek csak ajánlani tudom!!!
Visszatérve az ételekre, nos, ezen a csatornán az ajánlóból néztünk ki egy éttermet, ahova az utolsó esténken beültünk. Az a csirke!!!! Csak úgy omlott le a hús a csontról, valami egészen elképesztő volt!! Konkrétan csak liszttel volt panírozva, meg fűszerekkel, semmi zsemlemorzsa nem volt rajta. Köretnek pedig ajánlották, hogy mindenképpen próbáljuk ki a sajtos tésztát - állítólag ez is nagyon amerikai recept -, meg a kukorica salátát. Ezek annyira nem jöttek be, de a csirke az egyik legjobb volt, amit valaha ettem!!


Másnap reggel, avagy a repülőhőz való indulás előtt még délelőtt ellátogattunk a közeli Greenwich Village-be, ami New York északi negyedeinek egyike volt. Egy vasárnapi nap volt és ha vasárnap, akkor BRUNCH!! Hogy mi is ez pontosan? Nos, ez a legjobb dolog, ami a reggeli és az ebéd között történhet. :) Az emberek vasárnap későn kelnek, a késői buli miatt, vagy a sok munka miatt és elmennek egyet reggelizni, szinte már-már ebédidőben. Rengeteg étterem, diner, stb ajánl vasárnap kifejezetten brunch menüt, mi pedig választottunk is egy nagyszerűt!


Jártunkban, keltünkben ez alábbi képen látható fagyizót pillantottuk meg. Éppen a brunch-ról sétáltunk vissza a metróhoz, hogy a szálloda felé vegyük az iránt és elinduljunk a repülőtérre, de ide még be kellett térni. Mondjuk ki; nagyon finom volt, de a fele nem fért belénk :))


Mindenkinek ajánlom, ha csak 5 napra, akkor is... MEGÉRI!!! Természetesen a sok krumpli meg hamburger után érdemes egy tisztító kúrával levezetni a dolgot;)))

2014. november 21., péntek

A'la Dorka

Most hogy jelenleg szabadúszóként tengetem napjaimat, sokkal inkább van időm (és főként erőm, kedvem) főzőcskézni. Elöljáróban elmondanám, hogy nemrégiben New Yorkban jártam, erről is írok majd nem sokára, de ezúttal a saját főztömnek szentelnék egy bejegyzést.

A menü:
Céklaleves
Tepsis bolognai
Mikrós süti

Egyik sem egy nagy ördöngösség, de a desszertet leszámítva egy picit időigényes ételekről van szó, tehát jó, ha az ember délután 3-kor neki tud állni, hogy kész legyen mire a jobbik fele (5-6 óra körül (hivatalosan, aztán csúszással 7-8 fele) hazaér.
A céklaleveshez szükséges: cékla (én magam is meglepődtem), alma, krumpli, őrölt kömény, balzsamecet, só bors. Feldarabolni, megfőzni, leturmixolni, ízesíteni és már kész is. Nagyon egészséges, diétába tökéletesen beleillik (ez nem elmondható a további ételekről).
Én vagyok az, aki imád főzni, de ezt csakis érzéssel teszem. Nem pánikolok be az olyan receptektől, amikben az van; érzéssel illetve ízlés szerint fűszerezd. Nekem ez kihívás és a (tényleg nagyon minimális) kreativitásomat itt ki tudom élni. A világ meg pont így kerek. Már az enyém és mindenkié is.




Tepsis bolognai: Nos, ezt a Kedves anyukájától tanultam. Semmi extra. Megcsináljuk a bolognai ragut, megfőzzük a tésztát, összeöntjük a kettőt, be a sütőbe 20 perc, kivesszük, ráreszeljük a sajtot, aztán visszatoljuk amíg ráolvad és picit összesül a sajttal. Aprónyi tipp; a bolognai raguba ne sajnáljuk a cukrot!! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy fél kg cukrot adjunk hozzá, csak annyit, hogy ÉR-ZÉS-SEL!  Ijesztő lehet, de a paradicsom imádja a cukrot, ízesítésnek kiváló!



Mikrós csokitorta: A világ legegyszerűbb és legnagyszerűbb 10 perces sütije, ennek a pontos receptjét leírom, mert annyira jó.
4ek liszt, 3 ek cukor, 2 csapott ek kakaóport, 1 kiskanál sütőpor, 1 tojás, 4 ek tej, 2 ek olaj. Én műzlis tálkába szoktam, összekeverem az összes hozzávalót úgy, hogy egy massza legyen, majd bedobom a mikróba 3, azaz HÁROM percre. Kivétel után picit hagyom kihűlni, majd rá a baracklekvár és a porcukor. Legjobb!
Ami a képen látszik az creme brulée tálkában, a fenti recept alapján készült, de a masszát 1-1 tálkában szétosztottam és mindkettőt egyszerre 3 percre raktam be.



2014. október 7., kedd

Clubszendvics

Ez a világ legjobb reggelije, én mondom! Egészséges, finom és nagyon laktató!


Nem valami idő hatékony abból a szempontból, hogy ez azért mégiscsak egy reggeli, de higgyétek el, megéri!
Elkészítjük a tükörtojást, zöldségeket feldaraboljuk, picit megdinszteljük, a kenyeret sütőben pirítjuk, tejfölös-fokhagymás szószt elkészítjük.
Ha ebédre kívánunk club szendvicset fogyasztani, akkor én még ajánlok hozzá egy közepes adag sült krumplit majonézzel, igazán jól lakik tőle az ember!

Hozzá egy pohár almalé és miután a reggeli a legfontosabb étkezés, ennek azt hiszem eleget is téve beburkoltuk az utolsó morzsáig.
Jó étvágyat hozzá! :)




OkayItalia - Árkád

Öröm bemenni egy helyre, ahol mosolyogva, kedvesen köszöntenek és ez a kedvesség a fizetés-távozás percéig meg is marad! 
Itt ezt megkaptuk!
Nekünk ez a hely alapból is nagy kedvenc! Minőségi ételek, az esetek többségében friss alapanyagokat használva teszik elénk a szebbnél szebb, jobbnál jobb pizzákat. Nem elhanyagolható, hogy előételként mindig kapunk egy pár ropogós tésztát, kenyérszeleteket, ami szintén világbajnok! Az még nagyszerű, hogy a parmezánsajt külön ki van téve, ez szintén nagy kedvenc, 10/10!
Most azonban valami rendhagyóra vágytunk és picit eltértünk a pizzától...

Jómagam egy bolognai spagettit választottam, durum tésztával, a párom pedig egy kolbászos risottót. Itt is megvárattak minket egy picit, de megéri ezen a helyen!
Azt rólam tudni kell, hogy én a bolognai spagetti szakértője vagyok, szerintem nálam jobb spagettit kevesen csinálnak és hiszem, hogy ebbe kell cukor. Nem sok, csak éppen hogy ízletes legyen, merthogy a paradicsom szereti a cukrot. Nos, ebben egy csipetnyi sem volt.. Emiatt annyira ezúttal nem voltam oda az ételért, nekem egy picit kevés volt a fűszerezése is.
Mindenesetre nem térít minket a további kísérletezéstől és ettől az étteremtől. A risotto egyébként tökéletes, azt nagyon ajánljuk!

A továbbiakban igyekszem posztolni képeket is kipróbált menüinkről! :)

Guru - Mammut

Miről is szólhatna most már ez a bejegyzés, ha nem arról hogy miről is fog szólni ez a blog?!

Sokat gondolkodtam azon, hogy miről írhatnék. Mi az, ami az én tollamból hiteles, ami egy kicsit én vagyok és esetleg mást is érdekelhet.

Egy kis segítséggel ugyan, de eljutottam idáig, eddig a blogig. Szeretném ha ez egy kritikus (pozitív éés negatív egyaránt) blog lenne és egyben ajánló is.

Amit legutóbb meglátogattunk a párommal az a Guru nevű étterem. Ez egy szendvicsezős, salátázós hely, legutóbb munka után, hulla fáradtan tértünk be, hogy igyunk egy jó limonádét és együnk egy jó ciabattát, tortillával, tejföllel. Könnyed, de mégis jól eltelik vele az ember. Az ételekkel, italokkal kifogás nem volt, ám az oda vezető út nem volt túlságosan zökkenőmentes. Számomra fontos a kiszolgálás minősége meg az alap standardek (már a saját magam által felállítottak) betartása, mint pl. ha bemegyek valahova köszönök, de jól esik, ha ezt valaki főleg egy vendéglátó egységben viszonozza is. Egyébként ebből sem volt hiány. Egy nagyon kedves srác mosolyogva köszönt, mi pedig kerestünk magunknak egy helyet.
Egy ilyen helyen azt gondolom ennél nem is kell több. Papír étlap az asztalon, ez is teljesen rendben van így. Megbeszéljük ki mit eszik-iszik, majd várunk. Eltelik 10 perc, látom, hogy a pultban ott tobzódik 4 pultos plusz két felszolgáló és nagyon jól érzik magukat. Az étteremben kb. 8 ember van rajtunk kîvül és a nagy részük már evett. Mi pedig éhen halunk.

Nem tudtam mire vélni. Konkrétan levegőnek néztek minket.
Aztán végül csak bevonzottunk egy állati flegma gyereket aki rötyörészve oda-ballagott. Amikor meglátta, hogy nem vagyunk túl boldogok, egyből elnézést kért, hogy megváratott minket. Negyed óra után gondolom ez a minimum.

Eltelik pár perc es megjelenik az eper shake-kel meg a limonádéval, majd újabb 10 perc után az ételeinkkel. A várakozási idő: fél óra, délután 3kor, ami nem egy csúcsforgalmi idő.

Persze ilyen bakik még voltak, hogy felcserélte az ételeinket, lehagyta a sót amit külön kértem, majd a számlát ismét nagy várakozással kaphattuk csak meg.
Ha nem lenne ilyen jó minőségű az étel, valószínűleg nem mennék oda többet, mindenesetre a Mammut Gurut megpróbálom elkerülni a jövőben.

Hál'Istennek van még jó pár hely Budapesten!

Vapiano - MOM

Én legutóbb Bécsben voltam Vapianoban, igyekszem nem összehasonlítani a kettőt.

Ez a budapesti étterem óriási volt, a hely elosztása nem mondanám hogy ideális. Nem volt egyszerű a bejutás, hiszen a szisztéma az, hogy csak kártyával lehet bemenni. Hiába akarunk együtt fizetni, akkor is mindenkinek kell kártya, még a gyereknek is. Erre a kártyára terhelik az összegeket a saláta, pizza, tészta, édesség pultokban. A helynek 2 bejárta van, mindkettő szűk és mindkettő fizetésre és belépésre funkcionál. Mondhatni nem túl szerencsés amikor vársz a kártyára miközben más ugyanott fizet, megint más pedig ugyanott próbál kijutni.
Ahhoz képest, hogy tényleg nagyon nagy a hely, simán kitudnának rakni egy normális méretű recepciót egyik oldalon belépéssel, másik oldalon kilépéssel. Főleg ugye akkor van ebből probléma ha tele van a hely, mint pl. tegnap este, amikor attól függött a belépés, hogy hány ember hagyja el a helyet.

Negyed órás sorban állás után meg is kaptuk a kártyát és mindketten a pizzák felé vettük az irányt. Egy proschutto és egy salame-s pizzát kértünk, majd caesar salátát is megosztottunk csak hogy tiszta legyen a lelkiismeretünk így este 8-kor. A pizzára újabb negyed órát kellett várnunk, ez alatt a saláta el is fogyott. Mindkét pizza tökéletes volt, vékony tésztával, picit ropogós széllel. Megérte rá várni, az biztos.

Egyébként a környezet nagyon rendben van, szép bútorokkal, stílusos lámpákkal, növényekkel, középen egy rekeszben fűszerekkel. A tisztasággal volt némi kifogás, a tálcán a rágó beleragadva az alatta lévőbe, a pohár alján valamilyen maradék darab, plusz csöpögött róla a víz, de mindegy, kicseréltük.
A pizza+saláta tökéletes volt, a kiszolgálás is jó volt, ami részemről a legfontosabb, szóval tudom ajánlani, de nem csúcsidőben, ezeket a sok várakozás és tisztaság hibákat ennek tudtuk be.

Holdudvar

Helyszín: Margit-sziget, Budapest

Mi sem lehet ennél jobb környezet egy péntek esti dumálásra egy jó baráttal?!

A lampionok, a kedves fogadtatás, a hatalmas kinti rész egyből elnyerte a tetszésünket!
Este szórakozóhely, napközben kiülős, pingpongozós, meccsnézős hely!
Leszámítva hogy sokszor nagyon magasra tekerték a kertben is a zene hangerejét, minden tökéletes volt!:)

Ajánlanám mindenkinek!!